Hálaadás

Ma Hálaadás Napja van. Még ez a hanyag és felületes nép - itt Amerikában - is tud hálát adni. Ez az egyetlen ünnep, amit itt igazán komolyan vesznek. Valóban hálát adnak mindenért, amijük van. Ezt tanuljuk el tőlük, s ma mindenért adjunk hálát, amink csak van jó az életünkben. Ma csak a jóra gondoljunk. Nem kell nekünk átvenni ezt az ünnepet, mert nem kötődik hozzánk semmilyen szinten. Csak tanuljunk meg azért hálásnak lenni, amink megadatott jó az életben. 
Boldog Hálaadást!

Sok szeretettel,

Art Úr

Pulyka a láthatáron

Drága Barátom!

Nem a mi ünnepünk Hálaadás, de ha már itt élek, együtt kell nekem is élni vele, és amennyiben az együttlétre, a szeretetre vezethető vissza, az egymás iránti tiszteletre és megbecsülésre, akkor szívesen osztom meg azokkal, akiket magam is legjobban szeretek. És Hálaadás Napján egy tradicionális képeslappal köszöntök mindenkit, ezúton hálát adva a sorsomnak, hogy barátaimmal, szeretteimmel ebben az életben összehozott.

Persze, a pulyka sem fog elmaradni, s amikor anyuval elköltjük, biztos minden szerettünket is felemlegetjük.

Sok szeretettel:

Artur

New York