Mindig örül a lelkem, mi több, büszke vagyok, ha olyan újoncokra figyelek fel, akiket aztán a zenei szakmában általam nagyra tartott nevek felkarolnak és kibontják belőlük a meglátott fantáziát.
Ami a "Csillag születik" legutóbbi sorozatát illeti, már amerikai "emigrációm" estéin enyhítette bennem a honvágyat, és noha drukkoltam sokmindenkinek, az abszolút kedvencem mégiscsak az a fiatalember volt, aki a vendéglátózásból, az oly vitatott vendéglátózásból csöppent a színpadra, és brillírozott. Nem hivalkodóan, hanem éppen hogy lazán, alaposan és profin tette be az ajtót - a kifejezés pozitív értelmezésében - a zsűrinek és a közönség ígényesebb részének. Lazán, amilyen lazaságra csak szüksége lehet egy annyira beteg társadalomnak, mint a mienk. Amikor kiesett sem lepett meg, hisz a magyar közízlés felől nincsenek nagy kétségeim, s elvárásaim sem jóideje semmilyen szinten, miért épp a könnyűzene lenne kivétel?...
Varga Viktor aztán nemrég Amerikában sertepertélt, és ha meghallottam, hogy Los Angelesben, gyanítottam, hogy Kelemen Huba környékén is megfordul majd. Legalábbis reméltem. Hubát korábban, az ifjabb Malek Miklós révén - aki szintén elismert producere az amerikai könnyűzenei szakmának a Nyugati Partokon- ismertem meg, mint olyan zenei szakember, akinek a kezéből csupa jó dolgok kerülnek ki.
Márciusban Los Angelesben és Las Vegasban forgatták négy verzióban Viktor első klipjét, "Lehet zöld az ég" illetve "Waited All My Life" címmel. A magyar zenei szakmában Galler András "Indián" és Szőke János neve védjegy a minőségi munkára videoklip és film terén. A Los Tiki Pictures eddig is nagyszerű produkciókat hozott tető alá, hogy csak a legutóbbi évek terméséből szemezgessünk, mint: Szekeres Adrien - Olyan, mint te, Magna Cum Laude - Gondatlanságból elkövetett emberölelés, Hooligans - Eljátszott gyémánt, Nikolas - One Day in My Life (Egy igazi szó) vagy Ádok Zoli legfrissebb videója, az Injured Heart (Sebesült szív).
De nem csak a magyar stáb volt profi, Kelemen Huba, aki társproducere a klipnek, olyan amerikai session-zenészeket kért fel a felvételekhez, akik a hollywoodi stúdióban sok most futó amerikai hírességgel is együtt dolgozott már.
Viktor pedig, amellett, hogy ámult és bámult, igyekezett minél többet magába szippantani a profi légkörből s persze Amerikából is.
- Az egész olyan volt, mint egy álom - mondta Viktor az RTL Klub-nak. - Most kezdek ráébredni, mi is történik velem. Arra gondolok, hogy úristen, lehet, hogy egyszer lehetek valaki? A helyszín gyönyörű volt, egész életemben erre vágytam, hogy eljussak Amerikába! Feszített tempóban dolgoztunk ugyan, de azért nyertem némi bepillantást abba, hogy mennyire másképp is lehet élni. Gyönyörű környék, napfény, vidám emberek, jó lenne hozzánk is behozni ezt a "happiness-séget"! Rengeteg élménnyel gazdagodtam, ráadásul egy profi csapatmunkáról van szó: Indián, Szabó Zé, a menedzsmentem, és a saját ötleteimet is belecsempészhettem.
Persze, tagadhatatlan a hasonlóság (ha nem teljes egybeesés néhány taktus erejéig) a Smash Mouth - Why Can't We Be Friends című dalának refrénjével, amint arra vájtfülű rádiós barátom felhívta a figyelmem, de tudod mit? Elnézem ezt is Viktornak, mert ez a zene levett a lábamról, és arra késztetett, hogy a fülhallgatómban járatva, az utcán magam is dúdoltam, s nem szégyellem bevallani, még táncoltam is, ha nem látták.
S ha látták is: ez Amerika!...
Teljes szívemből ajánlom mindenkinek hangulatjavítónak. És noha Viktor az Amerikára első ízben rácsodálkozó naivitással lelkesedik a kípszmájlingért, valami mosolyt ideje lenne valóban belecsempészni az életünkbe. Ez a dal meg erre pont jó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.