2009. július 15., szerda

Nyújorki buletin


Üdvözlet mindenkinek!

Miközben ez az egész város azzal van elfoglalva, hogy Sascha Baron Cohen a Brüno című szatírában jujjj, de megfricskázza és kifigurázza a képmutató Amerikát, én azzal vagyok elfoglalva, hogy semmilyen iratom ne hiányozzon már, mert olyan a formám, hogy mindig pont azt követelik tőlem valamiért, ami nekem még nincs.

Na, de ma megkaptam a SSN (Social Security, azaz TB) kártyát, ami szabad utat enged nekem a duhaj meggazdagodásra, de főleg adózásra az Államokban. Meg öregkoromra összekuporgat majd nekem némi kis pénzt. Nagyon némi lesz, mert aki itt élte s dolgozta le az életét, az is csak vicces összegekhez jut, és nagy szívás a nyugdíjasra nézve, ha nincsenek tartalékai. De ennyire ne fussunk neki az időnek. Megvan, s kész. Ott tartok, hogy már ennek is tudok örülni, egy szónak: megvan.

Futottam is vele Jamaica-ra (ahonnan jött egy hétig a kártya, mellesleg pár metrómegálló innen), mert ott ezzel meg a már összeverbuvált irataimmal, cédulákkal, fecnikkel együtt fotóznak rólam egy személyi igazolványt. Ez, ha embereket kérdezel, nem fontos irat. Pedig mindenki a legnagyobb becsben tartja. Olyasmi, mint a portás az épületben. Minden tőle függ, mindenki rajta keresztül juthat vagy nem a dirihez. Mindenki először vele találkozik. És mindent tud. Na, ilyen az ID (ejtsd: ájdí ) is, azaz a buletin. A New York-i buletin. Lefotóztak, nem szerették, hogy nem mosolygok. Mondtam, nincs miért. Kikötés? Nem. Másfél óra sorállás, és azután, ahogy pénteken elhajtottak onnan, ez a minimum, hogy ne kelljen mosolyogni. Ők amúgy nem mosolyognak, s nem is köszönnek vissza, sőt rettenetesen unják.

Sorba álltam. Kifizettem. Szóltak, hogy kapok most egy ideiglenest, mert az eredetit nem adhatják ide személyesen (nem dezsavű, mondd meg??? - már ha a múlt heti soraimat is elolvastad...) de jön postán. Hamar. Milyen hamar? Néhány hét. Na, az télleg' roppant hamar van. Ha gyalog is battyogna el a postásunkig, aki egy nyugdíjazása előtti kínai manusz, aki szétdohányozta a testét, és már csak a nadrágszíja tartja össze a szétesés ellen, és ő elkullogna vele hozzám, akkor is max 1 nap alatt ide kellene, hogy érkezzen. De én feltételezem, hogy az ID Card-ok se gyalog közlekednek manapság, bár most is felvitték a buszbérlet árát... De na!

Közben a Delta Airlines az eheti válogatására alapfeltételként TÉNYLEG megköveteli a jogosítványt és újabban a hallástesztet. Kezdek paranoiás lenni. Ezek sejtenek valamit. Szerintetek melyiken fogok elbukni hamarabb?....

Amúgy köszi jól vagyok - niná, hisz Amcsiban élek. Érted, hallod... laszvegassz van :)

Csókolat!
Art

New York, 2009.07.15.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.